Laborunk névadója: 

bmelab_8_01.jpg

Jendrassik György

Budapest, 1898. máj. 13.  London, 1954. febr. 7.



 Középiskoláit Budapesten a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban  a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban  végezte. A matematika és fizika iránt különös érdeklődést mutatott, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, és 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét.

 Ez év őszén megkezdhette tanulmányait a budapesti Magyar Kir. József Műegyetem gépészmérnöki szakán. Az 1919-20-as tanévben a Műegyetem ajánlására és az illetékes minisztérium egyetemi ügyosztálya vezetőjének, Kármán Tódornak az engedélyével, ösztöndíjasként a berlin-charlottenburgi műegyetem előadásait hallgathatta. Berlinben alkalma nyílt a Physikalische Gesellschaftban a nagy fizikusok  Planck, Einstein, Nernst  előadásait látogatni. A következő tanévben ismét itthon folytatta tanulmányait. 1922-ben kitűnő minősítéssel megszerezte a gépészmérnöki oklevelet.

 1922. augusztus 1-jével munkát vállalt a Ganz és Társa  Danubius Gép-, Vaggon és Hajógyár Rt.-nél. Érdeklődését Bánki Donát korábbi sikeres motorkísérletei keltették fel. Tevékenységét a Tanulmányi Osztály keretén belül kezdte, amely a fejlesztő, kísérletező részleget jelentette. Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasút részére szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Így Jendrassiknak alkalma nyílt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit. Az 1900-as évek elejére a szakadatlan fejlesztési tevékenységek eredményeképpen a Rudolf Dieselről elnevezett belsőégésű motorok  nagy teljesítmények területén  már kiforrott erőgépek voltak. Hiányoztak azonban az egyszerű kivitelű, kis teljesítményű motorok, amelyek a kisiparban, mezőgazdaságban és a közlekedésben versenytársai lehettek volna a benzinmotornak.

 Jendrassik a dízelmotorok ilyen irányú továbbfejlesztésében látta a jövőt. Tisztázta az alapvető elméleti kérdéseket, majd javasolta a gyár vezetőségének, hogy elgondolásai alapján gyártsanak közösen motort Ganz  Jendrassik  néven, és a szabadalmakat is közösen nyújtsák be. Javaslatát a gyár vezetősége ellenezte. Végül Kandó Kálmán közbenjárására létrejött Jendrassik és a gyár vezetése között az egyezség, és ezzel elhárult a munka megindítása elől az akadály. Az első szabadalom, amely a Belsőégésű erőgép és ehhez való üzemeljárás címet viselte és a motorok indító eljárását védte, már Jendrassik, valamint a Ganz és Társa név alatt szerepelt.
Az első motor I Jm 130 típusjelölést kapta. Ez egyhengeres volt, furata 130 mm, lökete 160 mm, s percenként ezer fordulatnál 12 lóerőt teljesített 210 gramm fajlagos fogyasztás mellett. A motorok sikerei világszerte ismertté tették Jendrassik nevét. Az első szabadalmakat és a motorokat még a Tanulmányi Osztály keretein belül dolgozta ki Jendrassik, de 1927 nyarán létrehozták részére az önálló „Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt”. Ez az osztály még Jendrassik halála után is működött, egészen 1958 végéig.

 1934-ben megnősült, feleségül vette Schmall Johannát, Schmall Henrik okleveles építész nagyobbik leányát.
Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok az egész világon ismertté váltak, öregbítették a magyar ipar, a Ganz-gyár és nem utolsósorban Jendrassik György hírnevét. Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. Magánirodájában végezték a majdan megvalósuló gázturbina számára a termodinamikai számításokat. Jendrassik, néhány nagynevű kortársával ellentétben, igen nagy jövőt jósolt a gázturbinának a repülésben. A gázturbinára vonatkozó első két szabadalmat 1929-ben nyújtotta be. Az elsőt saját neve alatt, a másodikat a Ganz-gyárral közösen. A Ganz-gyár a további szabadalmakon nem szerepelt, mivel nem kívánt gázturbinagyártással foglalkozni.

 Jendrassik  elsősorban a gázturbina-fejlesztés érdekében  1936-ban megalakította a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amelynek költségeit eleinte saját maga fedezte, de később jelentős támogatást kapott az Iparügyi Minisztériumtól. Az elméleti előkészítés után, 1937-ben megindulhattak a gázturbina-kísérletek, amelyeket 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2%-os gazdasági hatásfokkal. A Jendrassik-féle gázturbinával a gázturbina felhasználásának új területei nyíltak meg.

 Az 1939-40-es években elkészítette a CS 1 jelű, 1000 LE-re tervezett repülőgép-gázturbinát, ezzel párhuzamosan kísérleteket folytatott járművek részére szánt, 300 LE-s gázturbinával is. A JR 300 típusnevű járműgázturbina leválasztott munkaturbinával készült. A típusból három darab készült: kettő járműbe történő beépítésre, egy pedig stabil gépként való felhasználásra.
A turbófeltöltővel végzett kísérletei a Ganz-gyárban folytak. Hosszas kísérletezés után látványos eredmény született: a kísérleti motor teljesítményét csupán a középnyomás emelésével sikerült 50%-kal megnövelni. Ez az eredmény 1944-ben szenzációként hatott.
Közben a Ganz-vállalatnál is növekedett Jendrassik tekintélye, amit követett hatáskörének és rangjának emelkedése. 1939-ig osztályvezető volt, főmérnöki (1927), felügyelői (1930), főfelügyelői (1931) és igazgatói (1936) rangban. 1939-ben a gyár helyettes vezérigazgatójának, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, a vállalat érdekében vállalta el. Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalójára azonban a háború miatt nem kerülhetett sor.

 Budapest ostromának elmúltával azonnal megjelent a romos Ganz-gyárban és a rá jellemző intenzitással vetette bele magát az újrakezdés munkálataiba. Szakértő tagja lett több külföldre utazó szakmai küldöttségnek, többször utazott a nyugati államokba is, hogy mint a Ganz vezérigazgatója, felelevenítse korábbi üzleti kapcsolatait, amelyek a háború miatt megszakadtak.
1947-ben egy nyugati üzleti útjáról nem tért vissza Magyarországra. Először Argentínában próbált letelepedni, végül azonban Angliát választotta további munkásságának állandó színhelyéül. Londonban telepedett le, ahol a Buckingham Palace Mansionsban lakott. A Metropolitan Vickers cégnél vállalt igazgatóságot. Megalakította a Jendrassik Developments Ltd.-t. Ennek a cégnek a keretében dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt.

 A Ganz-gyárral való kapcsolata 1951-ben véglegesen megszakadt, azt követően, hogy egy Magyarországról érkezett bizottsággal megállapodott abban, hogy hazai szabadalmairól a jövőre nézve lemond. A múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta.
Munkássága során 70-80 jelentősebb szabadalmat jelentett be.
Angliai élete nem volt könnyű, noha anyagi gondjai nem voltak, sokat gyötörte a honvágy, találmányai értékesítésével is nehézségei voltak. Végül testi erejét és teljesítőképességét túlfeszítette, és 1954. február 7-án elhunyt. Az angol lapok méltatásaikban a gázturbina úttörőjének nevezték.
Londonban helyezték örök nyugalomra.

Szabadalmak, találmányok:


A szabadalmak nagy részét még 15-20 államban bejelentették; a mintegy 70-80 szabadalomból a jegyzék a legfontosabbakat tartalmazza.
(A leírások adatai: a szabadalom címe, a szabadalom tartalmi kivonata, a szabadalom száma, a bejelentő nevének kezdőbetűje, a bejelentés dátuma.) (J=Jendrassik, G=Ganz és Tsa., T=Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.)

a) A gyorsjárású, kompresszor nélküli dízelmotorral kapcsolatos szabadalmak:


  • Belsőégésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás. (A motorok indításánál alkalmazott eljárás, amely a szívólöket elején ébresztett depresszió folytán a löket végén beáramló levegő felmelegedését okozza.) 94510 J-G. 1924-09-09.
  • Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet belsőégésű hőerőgépek részére. (Rugó hatására történő befecskendezés.) 94953 J-G. 1926-09-30.
  • Kompresszor nélküli, tüzelőanyag befecskendezéssel dolgozó belsőégésű hőerőgép. (Porlasztó fúvókájának furata, előkamra, hűtött dugattyú.) 95627 J-G. 1927-04-04.
  • Tüzelőanyag-szivattyút működtető szerkezet. („C" típusú befecskendező szivattyú.) 99445 J-G. 1928-06-25.
  • Átömlő furat vagy csatorna előkamrás rendszerű belsőégésű hőerőgépek elégési terében levő válaszfalak, terelőlemezek számára. (Az előkamrafenéken levő furatoknak a henger felőli végei legömbölyítettek, a porlasztó felőli végei élesek.) 105664 J-G. 1928-11-30.
  • Gyújtókamra belsőégésű hőerőgépekhez. (A hengerfejjel egybeépített gyújtókamra, melynek vezérelt szelepe csak a kompressziólöket végén nyílik.) 101243 J-G. 1929-11-04.
  • Löketszabályozó ütköző nyomólöketükben megfeszített rugóval működtetett tüzelőanyag-szivattyúk részére. (Ütközők a szabályozóéksor útjának határolására.) 102467 J-G. 1929-11-21.
  • Kétütemű belsőégésű hőerőgép. (A be- és kiömlő csatornák relatív helyzete.) 109728 J. 1930-04-28.
  • Berendezés erőgépek indításának megkönnyítésére. (Az indítás tartamára fogaskerék útján bekapcsolt pótlendítőkerék.) 104590 J-G. 1930-07-10.
  • Eljárás kompresszor nélküli Dízelmotorok befecskendező szerveiben fellépő káros nyomáshullámok kiküszöbölésére. (A befecskendezőcső dinamikus karakterisztikáját és a porlasztó stacioner kifolyási karakterisztikáját közelítőleg fedésbe hozzuk.) 108126 J-G. 1932-04-05.
  • Berendezés előkamrák, légtárolók stb. rögzítésére belsőégésű hőerőgépek hengerfejeiben. (Rögzítőcsavarok alkalmazása, melyek az előkamra stb. palástjának körbefutó hornyába támaszkodnak.) 111668 J-G. 1933-01-19.

b) Gázturbinával kapcsolatos szabadalmak:

  • Radiális áramlású gázturbinakerék, elsősorban állandó nyomású gázturbinához. (A lapátkerék hőszigetelése, sűrű lapátosztás a csatorna örvénylési sebesség csökkentésére, gázréteg, mint hőszigetelő, hűtött falak.) 101099 J-G. 1929-03-22.
  • Üzemi eljárás és berendezés gázturbinákhoz. (Kis hőmérsékletek és nyomások, fáradtgázok hőjének visszanyerése hőkicserélő alkalmazásával, forgó aerodinamikus kompresszor, a max. hőfok határolva.) 114505 J. 1935-04-01.
  • Forgó aerodinamikus kompresszor. (A lapátkoszorúk alatt kiképezett határréteg-elszívó csatornákkal.) 120447 J. 1935-05-3l.
  • Munkaeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosítására való gázturbina. (Kezdeti izotermikus, s folytatólag csatlakozó adiabatikus expanziószakasszal dolgozó repülőgép-gázturbina.) 119895 J-T. 1937-02-l3.
  • Üzemeljárás gázturbinákhoz és az eljárás foganatosításához való gázturbina. (Utánégetős turbinaüzem primer és szekunder tüzelőanyagokkal.) T. 1937-05-18.
  • Berendezés gázturbinákhoz. (Meredek karakterisztikájú turbina.) 120860 T-J. 1937-06-28.
  • Gázturbina. (Lapátkerekes turbina.) 120644 T. 1937-07-07.
  • Részekből összerakott forgó, elsősorban gázturbinák, gőzturbinák vagy kompresszorok részére. (X formájú kitámasztásokkal tárcsákból összerakott forgó.) 120646 T. 1937-07-07.
  • Eljárás sorbakapcsolt és egymástól mechanikailag független turbinákat tartalmazó gépcsoport számára és hozzávaló berendezés. (Szabályozás sorbakapcsolt kompresszorhajtó és munkaturbinákból álló berendezésekhez a turbinákon átáramló munkaközeg mennyiségek viszonylagos változtatásával.) 123678 J. 1938-07-12.
  • Hőkicserélő. (Két munkateres hőkicserélő a munkaterekbe helyezett felületnövelő betétekkel.) 126422 J. 1939-08-02.
  • Hőkicserélő. (Két munkateres, ellenáramú hőkicserélő a be- és kilépési oldalak sarkainál elrendezett be- és elvezető gyűjtőcsatornákkal a két munkaközeg számára, a hőátvivő lemezek közötti résszélességek csökkentésére.) 133514 J. 1942-05-22.
  • Kalorikus gázturbina, elsősorban gázturbina. (Beállítható állólapátokkal ellátott gázturbina.) 134340 J. 1942-11-26.
  • Angol szabadalmának száma (melyet 1953. szeptember 14-i prioritással nyújtott be a Jendrassik Developments Ltd.): 2 848 871.

Elismerések

  • MTA levelező tagja (1943).
  • 1937-ben a Verein Mitteleuropäischer Eisenbahnverwaltungen, a VI. JaR 170/240 típusú, Ganz-Jendrassik rendszerű vasúti járműmotorért 1500 RM pályadíjjal tüntette ki.

Saját írások:

  • Egy újrendszerű, gyorsforgású Diesel-motor. In: Technika. 1930, p. 59-64.
  • Eine neue Bauart des raschlaufenden Dieselmotors insbesondere auch für Fahrzeugszwecke - Konferenz - Vorabzug der zweiten Weltkraftkonferenz. Berlin, 1930, p. 23.
  • A Ganz-Jendrassik rendszerű Diesel-motorok újabb fejlődése. In: Ganz Közlemények. 1931. jún., 8.sz. p. 29-31.
  • A nyersolajmotorok teljesítőképességéről. In: Ganz Közlemények. 1937. júl., 22.sz. p. 3-7.
  • Egy új gázturbina és gyakorlati eredményeinek ismertetése. In: MMÉEK. 1939. júl., p. 149-157.
  • Hozzászólás Schimanek Emil „Mit várhatunk a gázturbinától?" című tanulmányához. In: Technika. 1939, p. 246-247.

Összeállította: Fazekas Miklós
Források: Szőke Béla, Műszaki nagyjaink, 1967